Az év fája 2019: a sajmeggy
Idén a sajmeggyet (Prunus mahaleb) választották az év fájának, azaz e fajra irányulhat némileg több figyelem. Általában a sajmeggyet nem tartják különösebben számon sem természetvédelmi, sem erdészeti, sem erdei haszonvétel szempontjából, pedig mindhárom területen fontos szerepet tölt be.
A fajjal általában elegyfaként találkozhatunk, nem önálló erdőalkotó, ám a magyarországi középhegységekben viszonylag elterjedt. A napos, sziklás tetők és oldalak jellemző növénye, főként az alsó lombkoronaszint alkotója, mivel általában nem nő túlságosan magasra, inkább alacsonyabb, széthajló, maximum 6 m-es lombkorona jellemzi. Ahol a fényre törhet, ott ritkán a 10 m-es magasságot is elérheti. Levelei elliptikusak, fogazottak, csúcsosak, a főér mentén fonákjuk pillás, színük zötétzöld, enyhén bőrszerű tapintású, méretük általában kisebb, 4-6 cm.
Törzse a meggyekre jellemző, bibircses, szürkésbarna, fiatalabb ágai hamvas szürkék. Jellemző a virágos hajtásokon a sátorozó fürtvirágzat. A virágok fehérek, aprók, általában nem érik el a 2 cm-t, viszont nagyon kellemes, édes illatúak. Termése ugyancsak pici, csupán borsószem nagyságú, zöldből előbb pirosra, majd sötét feketésbordóra érik. Íze nem túl kellemes, önmagában nehezen élvezhető, kesernyés, fanyar, gyömölcshúsa vékony, szinte csak a csonthéjas mag tölti ki a termést.
Sok madár, rovar és emlősfaj kedvelt tápláléka, így az erdei ökoszisztémában a táplálékhálózatban is fontos szerepet játszik. Bő nektártermő képessége a beporzó rovarok egyik fő célpontjává teszi a májusi virágzási időszakban. A beérett termések egyébként emberi fogyasztásra ravasz módon kerülnek alkalmassá tételre, ugyanis kesernyés íze miatt elsősorban likőrök készítésére használják fel. E mellett fája sűrű textúrájú, jól faragható és illatos, így korábban a pipák egyik fő alapanyaga volt, valamint egyéb használati eszközöket és dísztárgyakat is készítettek belőle. Faipari felhasználhatósága miatt korábban erdészeti előállítása is létezett, de ezt a nagyüzemi típusú erdőgazdálkodás jórészt kiölte. A természetszerű erdőkezelés egyik alapelve ugyanakkor a biodiverzitás fenntartása, így az elegyes telepítések fontos színezőelemeként a haladó szellemű erdészeteknél megvan a létjogosultsága. A mezőgazdaság, pontosabban a gyümölcskertészet is igényt tart rá, jó növekedési erélyű és gyökérképző képességű fajként a különféle nemesített meggy és cseresznyefajok vad alanyaként szolgál.
Frissen vágott faanyagának és leveleinek kellemes, enyhén kesernyés illatát egyaránt a magas kumarintartalom adja, amely egyébként gyógyszerek hatóanyagaként is használható, kis mennyiségben véralvadásgátló hatású a K-vitamin felvételét blokkoló hatása miatt – nagy mennyiségben viszont már a májat károsító hatású. Hasonlóképpen kumarin található a fahéjban is, a kínai típusúban több, míg a Ceylonban termesztettekben kevesebb.
(Forrás: www.csemete.com)