Gyümölcsfák átoltása: így változtassuk meg a fajtáját

A gyümölcsfák természetéből következik, hogy fajtáikat csak akkor ismerjük fel megbízhatóan, amikor első gyümölcseiket érlelik. Sajnos, elég gyakran előfordul, hogy ilyenkor keserűen csalódunk, mert a fánk nem a remélt gyümölcsöt érleli; a csemete más fajtájú volt. Ebben az esetben csak az átoltás lehet segítségünkre.

Az átoltást minél fiatalabb korban végezzük el. Ha idősebb korban kerül sor a fa átoltására, akkor az átoltást mindig ifjítás előzi meg. Átoltásra olyan fajtát válasszunk, amely az eredeti fajtával azonos igényű és fejlődési erélyű.

Az átoltásra tavaszi oltást vagy nyár végi alvószemzést választhatunk.

Oltás előtt közvetlenül ifjítsuk meg az idős gyümölcsfákat, illetve a fiatal fákat messük vissza. A régebben ifjított koronánál az oltás eredményessége csökken. A később kialakítandó korona minden vázágába lehetőleg két oltóvesszőt helyezzünk el, héj ,alá oltással, kecskelábékezéssel vagy hasítékolással. 3-5 rügyes oltóvesszőt használjunk.

Oltásra azt az időpontot válasszuk, amikor az átoltandó fa nedvkeringése már megindult, de az oltóvessző még nyugalomban van.

Oltás után a sebet bekötözzük és sebzáró anyaggal légmentesen lezárjuk.

Célszerű az oltás fölé – meghajlított vékony vesszőből – védőívet készíteni. Ez megakadályozza, hogy a madarak kitörjék az oltóvesszőt. (Gyakran megfigyeltük, hogy a madarak szívesen tartózkodnak a beoltott vagy visszavágott ágakon.)

Az oltásnál eredményesebb és kevesebb szakértelmet igénylő eljárás a szemzés. Ha szemezni kívánunk, akkor is tavasszal ifjítjuk meg a koronát, hogy minél több, erőteljes hajtást nyerjünk. A hajtásokat alvószemzéssel szemezzük be, és ugyanúgy kezeljük, mint a beszemzett magoncokat. A szemzésből tavasszal fejlődő hajtásokat használjuk fel a korona kialakítására.

Akár oltással, akár szemzéssel nyertünk új gyümölcsfajtát, mindenképpen előtörnek az eredeti fa – most már vadhajtásnak minősülő – hajtásai. Ezeket először ritkítsuk meg, majd fokozatosan távolítsuk el, olyan ütemben, ahogyan a nemes hajtások megerősödnek. A vadhajtások azonnali eltávolítása a fa pusztulását okozhatja, mert ha élő, vegetáló hajtás nem marad a fán, akkor a gyökértevékenység is megszűnik, ezért gyakran megesik, hogy a vadhajtásokat csak a második, harmadik évben tudjuk maradéktalanul eltávolítani.

Az oltóvessző rügyeiből induló hajtások növekedését segítjük, a nem megfelelő irányba növekedőket pedig kikötéssel szabályozzuk. Ügyeljünk arra, hogy a sebek minél előbb behegedjenek.

A sikeres átoltás vagy átszemzés után az új korona igen gyorsan növekszik. Ha a fa egyéb életfeltételeit kielégítjük, akkor a beavatkozás utáni második, harmadik nyáron már a kívánt gyümölcsöt szüretelhetjük.

A metszést megtanulni kívánók figyelmébe ajánlom a 10 kerti gyümölcsfa metszéséről szóló 100 perces videó-tanfolyamomat.

A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát.

A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra.

A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.

Forrás: https://balintgazda.hu/aktualis-kert/marcius/gyumolcsfak-atoltasa.html