Makay Miklós: élő kapcsolatot szeretnénk a pálya szereplői között

Február utolsó hetében Érd Elvira majorban került  sor arra a gyümölcstermesztési szakmai konferenciára,  amit   a NAIK­MKSZN (Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit) Kft. a TÉSZ­ÉSZ Nonprofit Kft. együttműködésé­ vel szervezett. Ez alkalommal bemutatkozott a Gyümölcsösért Szaktanácsadói Munkacsoport, tájékoztattak az MKSZN Kft. által beruházott Növénykárosító Diagnosztikai Laboratórium munkájáról, és felkért előadások hangzottak el gyümölcstermesztési és növényvédelmi témákban.

Élő kapcsolatot a pálya szereplői között!

Dr.   Preininger   Évának,   a   NAIK Gyümölcstermesztési   Kutatóintézet igazgatóhelyettesének      köszöntője után  Makay  Miklós,  az  MKSZN  Érd Elvira  majori  telepvezetője  beveze- tőjében  elmondta,  hogy  az  elmúlt évben  néhány  céges  és  független szaktanácsadó   kollégával   arra   az elhatározásra  jutottak,  hogy  mega- lakítják  az  MKSZN  Gyümölcsösért Szaktanácsadói   Munkacsoportot   a gyümölcstermesztők       termesztési, technológiai  problémái  megoldásá- nak  elősegítésére .  Céljuk,  hogy  élő kapcsolat jöjjön létre a gyakorlati ta- pasztalattal  rendelkező  termesztők, a termékinformációkat  átadó  gyártók és forgalmazók, továbbá a szak- értők, a kutatás művelői között .

Miben  segíthetik  a termesztőket?

A gyümölcstermesztést számos hát-rányos tényező sújthatja, pl . a hozott és szerzett betegségek, az állati kártevők, a tápanyag-szolgáltatási zavarok és legkülönfélébb stresszhatások . A hozott betegségek a vírusokkal, baktériumokkal, fitoplazmákkal vagy gombákkal fertőzött faiskolai ültető anyaggal kerülnek a gyümölcsösbe, s kártételük rendszerint nem azonnal, hanem néhány év múltán nyilvánul meg . Mivel a faiskolai szaporítóanyagok egészségi állapotában alapvető fontosságúak a vírusbetegségek, ill. az ezektől való mentesség, ezért történelmi visszapillantást tett a hazánkban korábban folytatott ez irányú munkára . Felidézte Dr. V. Németh Mária tudományos munkásságát, aki az 1955-1980 közötti időszakban a gyümölcsvírusok kimutatására szolgáló tesztelési módszerek kifejlesztésével és alkalmazásával, továbbá 10 gyümölcsfajon 52 vírus- és fitoplazmás betegség  leírásával múlhatatlan érdemeket szerzett a hazai növényvirológiában. Munkásságával a magyar gyümölcsvirológia Európa és a világ élvonalába emelkedett . Nagy jelentőségű volt az az 1977. évi MÉM miniszterhelyettesi koordinációs értekezlet is, amelyen döntöttek az országos vírusmentesítési program meghirdetéséről . En- nek hátterében az a felismerés állt, hogy a vírusmentesség éppen olyan alapvető minősítési kritérium,  mint a biológiai értéktöbblet . A gyümölcs szaporítóanyag előállításának növény-egészségügyi rendszerében a későbbi években is további mérföldkövek (új ellenőrzési vizsgálati módszerek, legkorszerűbb diagnosztikai technikák bevezetése stb.) jelezték a folyamatos fejlődést .

Napjainkra  a helyzet azonban jelentősen megváltozott . A növényvédelmi szervezet 1990 utáni leépülése, majd a 2004-es EU-csatlakozás fokozatos visszalépésekkel,  piacvesztéssel, a gyümölcsfajták vírusmentesítési bázisainak elhalásával, s mindezek eredőjeként  a külföldi ültető-  és szaporítóanyag masszív beáramlásával járt és jelenleg is jár együtt. Az előadó szerint a gyümölcs szaporítóanyag-előállításban a technikai elvárások komplexitása, és a piaci versenyhelyzetre adandó válasz  egy új szakmai, társadalmi konszenzus megteremtésével képzelhető csak el. Ideje lenne elgondolkodni, mi lenne fontosabb: állami finanszírozás kereteiben tartani a gyümölcsnemesítést egy olyan rendszerben, amely nem képes a szellemi produktumot  (az új fajtát) a mai kornak megfelelően piacra  juttatni,  vagy  megpróbáljuk a meglévő világhírű fajtáink megőrzését, az ezekből létrehozott törzsültetvények újraindítását a legmodernebb vírusmentesítési eljárásokkal, ágazati és állami finanszírozással.

Az előrelépés érdekében

az MKSZN az útkeresésen túl a faiskolai termékfejlesztés céljából egy vizsgálati laboratórium felállításával pár évvel ezelőtt kezdeményező szerepet is vállalt . Az új laboratórium létesítésével céljuk a saját faiskolai növényállományaik szűrése, a szemzéssel vagy oltással átvihető betegségek terjedésének megelőzése. Szándékaik szerint szántóföldi kultúrákban is vállalnak virológiai tömegteszteléseket. Távolabbi céljaik között említette a szaktanácsadói munka támogatását is, a növényvédelmi laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatással .

Kártevő gyümölcslegyek

A   gyümölcstermesztésben  jelentős néhány gyümölcslégy fajról, így az  európai cseresznyelégyről, az amerikai  keleti cseresznyelégyről,  a dióburok-fúrólégyről és a homoktövis-légyről  nyújtott  ismertetést  Tóth Mikós akadémikus (ATK Növényvédelmi Intézet) és Dr. Voigt Erzsébet ny. tudományos főmunkatárs közös előadása. E fajok morfológiailag látszólag nagyon hasonlóak, meghatározásuk többek között a szárnyuk eltérő rajzolata   alapján   lehetséges. Tóth Miklós  az  előrejelzésükre, rajzásmegfigyelésükre szolgáló csapdázási eljárást ismertette . E célra mind a négy faj esetében a zöldessár- ga színű, ún . Csalomon palást csap- da használható, amit a jobb fogás ér- dekében csalogató anyaggal, de nem ivari feromonnal, hanem táplálkozá- si csalétekkel is kiegészítettek .

Megállapították, hogy a csapdázás sikerében jelentősége van a színin- gernek: a zöldessárga színű (PALz) csapdák háromszor annyi  cseresz- nyelegyet fogtak, mint az  élénksár- ga színűek (PALs) . A kísérletekben az is beigazolódott, hogy a legna- gyobb fogásszámot  mindegyik faj esetében a színinger és a csalétek együttes alkalmazása eredményezte . Az sem mindegy,  hogy a csapdákat a fa koronájában milyen magasság- ban helyezzük el: mind az európai, mind az amerikai cseresznyelégy  és  a dióburok-fúrólégy esetében a leg- több imágót a 6 méter magasságban lévő csapdák fogták, a 4 m-en lévők ennek csak tizedét, és a 2 m magasan elhelyezettek pedig csak igen keveset. A csapdák fogásának, a rajzáskövetésnek és így a védekezés idejének eldöntéséhez  elengedhetetlen a csapdák folyamatos ellenőrzése és az adatok regisztrálása . A hetenkénti átvizsgálás nem elegendő, legalább 2-3 naponként meg kell számlálni a fogott imágókat, hogy a rajzás menetéről elfogadható képet kapjunk .

Dr.  Voigt  Erzsébet  a  gyümölcslegyek   rajzásáról   szerzett megfigyeléseket   és   tapasztalatokat   tárta   a hallgatóság  elé, rámutatva  az  ezzel kapcsolatos  egyes  tévhitekre  is .  Az európai  cseresznyelégy  (Rhagoletis cerasi)  rajzása  hazánkban  általában május   közepén   –   utolsó   hetében kezdődik  (Csalomon  PALz  csapdák fogásai),   június   elején   tetőzik,   de utána bár csökkent egyedszámban – a hónap végéig, júliusig is elhúzódhat . Ez a rajzásmenet a közepes érésű cseresznye és a korai meggy fajtákat érinti  leginkább, a  kártétel e fajtacsoportokban okozhat érzékeny piaci veszteséget . Egyes közleményekkel szemben, amelyek április végi rajzásról is beszámolnak, a 2001 és 2007  között végzett módszeres rajzásmegfigyeléseikben május 10. előtt soha nem észlelték az imágókat (más légyfajok, pl . a kétnemzedékes zellerlégy esetében ez előfordulhat) . 2006 óta ismert hazánkban az amerikai keleti cseresznyelégy (Rha- goletis cingulata), amelyet már az első évben nagy egyedszámban fogtak, ezért elképzelhető, hogy már korábban is jelen volt. Rajzása termő cseresznye ültetvényben 3-4 héttel később kezdődik, mint az európai cseresznyelégyé, tehát a két kártevő folyamatos veszélyt jelent . A két cseresznyelégy fajjal végzett csapdázási kísérletekben és megfigyelésekben azt találták, hogy az amerikai cseresznyelégy a természetben valószínűleg szívesebben keresi a sajmeggyet (pl . erdőszéleken, szántóföldi vegyes cserjesorokban, sövényekben), mert itt mindig megtalálható volt, de ugyanakkor a meggytermesztésre is veszélyes, különösen a rázógépes betakarítás után a fán maradó gyümölcsök révén .

A   dióburok-fúrólégyre  (Rhagoletis completa) térve elmondta, hogy jelenléte 2011 óta igazolt Magyarországon, kezdetben csak az ország nyugati megyéiben károsított, de 2017 óta rohamos elterjedéséről van tudomásunk. Példaként bemutatta a 2019.évi Érd Elvira majori meglepő rajzásadatokat, amely szerint a csapdák július közepétől október közepéig fogták a kártevő egyedeit, annak ellenére, hogy a diószüret már szeptemberben lezajlott . Mindez jelzi a hatásos védekezés rendkívüli nehézségét is (függetlenül a hatóanyag-kivonásoktól), mert a kártevő három hónapig jelen van a gyümölcsösben, legnagyobb egyedszámban augusztusban és szeptemberben. Ebben az időszakban ismételt védekezésekre van szükség ellene a NÉBIH által engedélyezett  növényvédő szerekkel, és ez már kérdésessé teheti a gazdaságos termesztést, különösen akkor, ha más okok miatt csupán fél termésre számíthatunk.

Hangsúlyozta, hogy e kártevő lárvái, a nyüvek mindig a zöld burok és a csonthéj között rágnak és károsítanak, s tévhit, hogy a gyümölcs belsejébe is behatolnak. A dióbél elszíneződését, megbarnulását nem a dióburok-fúrólégy lárvái, hanem a diót károsító gombás és baktériumos betegségek okozzák. Ezek fertőzése már a dióburok-fúrólégy rajzása előtt bekövetkezik, aminek tünetei barnuló foltok formájában már júniusban láthatók a leveleken és a termés zöld burkán. Az előadó arról is tudósított, hogy a dióburok-fúrólégy ellen kísérletek folynak csalogató anyagként szolgáló fehérje-hidrolizátum + inszekticid kombinációkkal .

A rügydifferenciálódásról

A gyümölcsfajok virágrügyfejlődéséről és a szakaszos terméshozásról (alternancia)  kaphattunk  képet  Dr. Szalay László egyetemi docens (SZIE Kertészettudományi    Kar)    előadásából.  A  termés  alapját  jelentő  virágrügyek   kialakulása,   differenciálódása  a  vegetációs  időben,  a  gyümölcsfajoktól    függően    májusban, júniusban  vagy  júliusban  kezdődik el, és több hónapig tartó, hosszú folyamat . E folyamat szakaszai: az előnyugalom,   amelyet   gyors   fejlődés jellemez és az őszi lombhullásig tart; a  mélynyugalom,  amelyben  lassú  a szöveti  fejlődés,  és  a  növénynek  bizonyos hideghatáson kell átesnie; az ezt követő kényszernyugalom fázisában ismét gyorsabb a virágrészek továbbfejlődése . Mikroszkópos metszetek látványos fotóival szemléltette az egyes szakaszokban végbemenő fejlődési folyamatokat, a virág alkotórészek kialakulását, amelyek rendszerint az őszi lombhullás idejére lesznek felismerhetők a metszetekben . A mélynyugalmi időszak elmúltáról és a kényszernyugalmi fázisba lépésről a tél végén begyűjtött és vízbe állított termővesszők hajtatásával, valamint laboratóriumi szövettani vizsgálatokkal győződhetünk meg .

Az optimális virágrügyfejlődés feltételei a vegetációs időben a növények jó kondíciója, a megfelelő víz- és tápanyagellátás, elegendő fény  és  a kedvező hőmérséklet . A mélynyugalom alatt a hidegigénynek, míg a kényszernyugalomban a meleg hőigénynek kell teljesülnie, ami fajonként és fajtánként is eltérő .

A virágzás folyamatáról szólva elhangzott, hogy az alma virágzata bogernyő, amelyben először a középen álló virág (királyvirág)  nyílik ki, majd utána a szélen elhelyezkedők . Ennek ismerete az esetlegesen tervezett vegyszeres termésritkítás időzítése miatt fontos . A körtének fürtvirágzata van, amelyben a szélső virágok nyílnak előbb, s a középső legkésőbb . A kajszinál és őszibaracknál egy virágrügyben egy virág fejlődik; a cseresznye, meggy és a szilva esetében egy virágrügyből 2-3 virág, amelyek nagyjából egy időben nyílnak ki . A virágzás utáni gyümölcsfejlődés ismét egy hosszú időszak, ami a terméséréssel ér véget . A gyümölcsök kialakulása tehát a rügydifferenciálódás kezdetétől az érésig két vegetációs cikluson át tart .

Részben  ebben  a  hosszú  folyamatban keresendők a szakaszos terméshozás (az alternancia) okai is . Ugyanis, mint mondta, különösen az almagyümölcsűek esetében  nyáron két év termése van a fán: a szemmel látható, ez évi termés, és a jövő évi a virágrügyekben . Ha a sok gyümölcs miatt az ez évi terhelés túl nagy, akkor kevesebb tápanyagkészlete és energiája marad a fának a fejlődő, differenciálódó virágrügyek kifejlesztésére, és következő tavasszal kevesebb termőrügy, kevesebb virág és termés lesz a következmény.  Ugyanakkor a csökkent termés nyomán több energia és tápanyag marad a termőrügyek differenciálódására, és a folyamat ismétlődik . Ez a fiziológiai folyamat akkor is végbemegy, ha a rügydifferenciálódás és az adott évi termés érésének időbeli átfedése (pl . kajszi vagy korai őszibarack fajtáknál) rövid ideig tart . Az alternancia kialakulásában emellett szerepük van a növényi hormonoknak is: a gibberellinek és az auxinok gátló, míg a citokininek pozitív hatást fejtenek ki a virágrügyek differenciálódására .

Kitért a gyümölcshullás jelenségére is, amely egy önszabályozó folyamat, s amelyben a gyümölcsfejlődés és növekedés  megtermékenyítés utáni fázisai és a növényi hormonok játszanak szerepet . Ezek hatására pl . alma esetében ún . tisztuló hullásról, júniusi, majd szüret előtti hullásról beszélünk . Végül szólt a termésszabályozás lehetséges  módjairól  is . Ezek: a metszés, a metszést kiegészítő eljárások (pl . lekötözés), a virágritkítás, a termésritkítás, ill . a kötődés fokozása, ha szükséges .

A  program  további  előadásaiban Szentpéteri Tamás független szaktanácsadó (Fruttamas Kft.) a metszés szerepéről,  a  korona  helyes  kialakításáról  és  a  metszési  hibák  elkerülésének  módjairól  szólt .  Dr.  Parádi István egyetemi docens (ELTE) a fagy okozta stressz növényélettani alapjait ismertette .

Az előadások között, ill . azt követően a rendezvényen közreműködő gyártó és forgalmazó cégek: az Agrometry, a Biolchim, a Malagrow, a Profeed, a Sumi Agro és a Syngenta szaktanácsadói vagy területi képviselői rövid kiegészítéseikkel, hozzászólásaikkal – technológiai javaslataikat vagy fejlesztési eredményeiket ismertetve – csatlakoztak az elhangzottakhoz . A gyümölcsfajok igen eltérő stresszhelyzetének  és tápanyagigényeinek a tudatában elmondható, hogy a különböző készítmények cégek által tett rövid bemutatása az adott növényélettani környezetben hozzásegíti a termelőt a helyes választáshoz, hogy mit, mikor és hogyan alkalmazzon a gyümölcsösében a remélt eredmény elérésének érdekében.

(Forrás: www.agroforum.hu)