Nagy terveink vannak

- Mi indokolta a cég átalakulását, átnevezését?

- A korábban gyümölcskutatással foglalkozó Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Kft.-t 2014-ben született miniszteri rendelet látta el új feladatokkal. Az újfehértói mellett létesült öt új telephellyel – érdi, ceglédi, sarródi, kecskeméti és a fővárosban a Park utcában, illetve itt a Nagytétényi úton, ahol a központunk van –, országos hatáskörűvé terjesztették ki a tevékenységét. Valamennyi telephelyünkön a kutatóállomásokkal együttműködve, de attól szervezetileg elkülönülve látjuk el a feladatainkat, mindenek előtt kiszolgáljuk a 2013 januárjában 13 kutatóintézet összevonásával létrejött Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK).

- Miért volt vajon erre szükség?

- A NAIK fő profilja a kutatás, e tevékenység mellett azonban már a kezdetektől látszott, hogy gondot jelentett nekik a több mint ezer hektár megművelése, számos olyan feladatot kell ellátniuk, amihez egy állami finanszírozású intézet nem biztos, hogy megfelelő háttér. A Földművelésügyi Minisztérium akkor úgy döntött, hogy kft. alapokon működő Újfehértói Kutatóintézet vegye át ezen feladatokat. E mellett a kutatás sem szorult háttérbe, főképp kiegészítő kutatásokat folytatunk, illetve a fajták termesztéstechnológiai kutatását vállaltuk fel.

            Országos szaktanácsadói hálózat létrehozása is a feladataink között szerepel, illetve a kutatás további bővítése önállóan vagy a NAIK-kal közösen. Piaci visszajelzéseket adunk a NAIK-nak a kutatási irányok kialakításához. Ezen kívül a létrejött szellemi termékek belföldi és külföldi képviselete is a feladataink közé tartozik.

-Mely országok felé irányul a figyelem?

- A keleti nyitás jegyében jelenleg a FÁK országok képviselik a fő fókuszpontot. Oroszországban közös vállalat létrehozására készülünk egy ugyancsak állami tulajdonban levő orosz céggel. Minden elő van készítve, már csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. engedélyét várjuk hozzá. Két állami cég lép majd együttműködésre kertészeti szaporítóanyag nevelése és tudásátadás feladatkörrel. Certifikált kertészeti szaporítóanyagot fogunk szállítani, illetve főképp helyben nevelni Oroszországban. Magyarország az utolsó megbízható bástyája a vírusmentes szaporítóanyag-előállításnak. Tőlünk keletre már megengedőbb a certifikációs folyamat, ezért számos hibalehetőségnek enged teret. Hazánkban viszont az Európai Unió jelenlegi szabályozásánál is szigorúbb volt a certifikációs folyamat, és most ebből igyekszünk profitálni.

- Miért éppen Oroszország lett a célpont?

- Az orosz piac önellátásra törekszik, és ehhez jelenleg éves szinten három millió tonna gyümölcs hiányzik. Az Oroszországgal határos, jó adottságokkal rendelkező országok – főképp a déliek –, gőzerővel gyümölcsösöket telepítenek, helyenként 100 százalékos állami támogatással, illetve Oroszország is a mezőgazdaság felé fordul nagyon intenzíven. A szaporítóanyagok kivitelét szerencsére nem tiltja az embargó, így előnyben vagyunk. A szaporítóanyag-nevelés a bogyósgyümölcsöket kivéve hosszadalmas, legalább két-három éves folyamat, így nem számítunk gyors áttörésre.

- Milyen volumenű olvány-értékesítésre számítanak?

- Amíg hazánkban évente mintegy négymillió oltványra van szükség, az orosz piac legalább 40 milliót igényel jelenleg, de a tervezett fejlesztésekkel 100 millió oltvánnyal számolnak éves szinten. Ha csak a 10 százalékát leszünk képesek megszerezni ennek a piacnak, már az is óriási szám.

            Szerencsére jó a hírünk, respektje van a magyar gyümölcsöknek, bíznak bennünk – márpedig a gyümölcs-szaporítóanyag erősen bizalmi kérdés –, ráadásul tisztában vannak azzal, hogy a nálunk érvényben lévő certifikációs folyamat szigorúbb, mint másutt Európában. Ugyancsak növeli az irántunk érzett bizalmat, az a tény, hogy 1949-ig visszavezethető múlttal rendelkező állami cég vagyunk.

            Amíg a nyugat-európai piac teljesen „beállt” és a kertészeti szaporítóanyagok tekintetében teljesen leosztottnak tekinthető, tőlünk keletebbre szinte korlátlanok a lehetőségek.

- Mik az első lépések?

- Idén tavasszal indítottuk útjára az első szamócapalánta szállítmányt, és az idei tavaszi igen hideg, csapadékos tatárföldi időjárási körülmények között is megállták a helyüket, míg a más országokból származókkal voltak kifogások.

            Tavaly ősszel bemutató ültetvényt hoztunk létre a mezőgazdaságilag egyébként igen fejlett Tatárföldön, hiszen először a helyi éghajlati körülmények között szeretnénk vizsgálni a termesztendő fajtákat. Nagyon jó esélyekkel indulunk ahhoz, hogy ez egy sikeres vállalkozás legyen.

            Tatárföldön hideg éghajlatánál fogva elsősorban alma oltvánnyal kereskedhetünk, de a többi térség is érdeklődik. Az ő kiszolgálására cseresznye- és meggyfajtákat is szállítunk majd. Ezek regisztrációja zajlik most Oroszországban.

- A gyümölcsökön kívül más hazai nemesítésű szaporítóanyag értékesítésére is van esély?

- Nagy örömünkre a Földművelésügyi Minisztérium megbízott minket a keszthelyi burgonyafajták képviseletével. Keszthelyen mintegy 60 éve foglalkoznak vírusellenálló fajták nemesítésével. Dél-Amerikából származó vad fajokat vontak be a nemesítési munkába, és vírusellenálló-képességüket az évek során átvitték az étkezési célra alkalmas fajtákba, amik e mellett nagy termőképességgel is rendelkeznek. Ezzel egyedülálló újdonság született. A nyugat-európai országokban nem helyeznek hangsúlyt a vírusellenálló fajták nemesítése, hiszen bevett gyakorlat a szaporítóanyag évenkénti megvásárlása. Keletebbre, így nálunk is ez kevésbé szokás, előszeretettel fognak szaporítóanyagot a megtermett burgonyából a termesztők. Oroszországra pedig ez még fokozottabban igaz. Erre a holland fajták vírusérzékenységük miatt nem alkalmasak, a hazai ellenálló fajták viszont igen. Tehát a keszthelyi burgonyafajták ígéretesek lehetnek ott. Természetesen ez is időigényes folyamat: a fajtákat meg kell ismertetni, bejegyeztetni, kipróbálni. Nemcsak oda, hanem Pakisztánba is most ment ki egy kísérleti burgonya-szaporítóanyag szállítmány. Azerbajdzsánban 10 hektáros bemutatókertet hozunk létre, de Kazahsztán is érdeklődik a burgonyafajtáink iránt.

- Van erre hazai kiszolgáló kapacitás?

- Ezt fejlesztenünk kell. Azon dolgozunk, hogy igény szerint bővítsük a termelésünket, és természetesen a törzsültetvények bővítésére is szükség lehet. Erre vonatkozóan már vannak elképzelések, de még korai lenne róluk beszélni. Jelenleg évente 300-350 ezer oltványt tudunk előállítani. A termelés egy részét ki kell majd helyeznünk a fogadó országba, hiszen óriási távolságokról van szó, a szállítás jelentősen megdrágítaná a szaporítóanyagokat.

-Hogyan finanszírozzák majd ennek a költségigényét?

- Állami cég lévén nem kaphatunk állami támogatást, hiszen az az európai uniós szabályzatba foglaltakkal ütközne. Nincs akkora tőkénk, hogy ezt a bővítést fedezze, viszont ezer hektáron gazdálkodunk, így a saját profitunkból fejlődhetünk, de csak kisebb lépésekben. A későbbiekben, a nagy fejlesztésekhez valószínűleg megkerülhetetlen lesz hitel felvétele.

- Milyen kutatási munkák zajlanak még a cégnél?

- Több olyan futó kutatási témánk van, amelyek néhány éven belül eredménnyel zárulnak. A A NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetével Sarkavírus ellenállóképességgel rendelkező kajszi- és szilvafajták nemesítésén dolgozunk. A biotechnológiai módszerrel nemesített fajták rezisztenciája a reményeink szerint áttörhetetlen lesz, és a világ élvonalába tartozik majd. A kajszit sújtó fitoplazmás megbetegedés egyszerű gyorsteszttel való kimutatásának kidolgozása is folyamatban van.

            A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetével közösen tárolástechnikai kutatásokat is folytatunk. A meggy hosszú távú tárolásának technológiáját szeretnénk kidolgozni. Hazánk nagy meggytermesztő, viszont a gyümölcs rövid tárolhatósága miatt szinte csak a konzerviparnak dolgozhatnak a termesztők, jó lenne, ha tárolással elnyújthatnánk az idényt, és nagyobb arányú lehetne a friss fogyasztás. A cseresznyére már létezik ilyen technológia, de a meggy még kényesebb, más tárolási módszereket igényel.

- A kutatási eredményeket hogyan juttatják el az árutermelő kertészekhez?

- Főként konferenciákon juttatjuk el hozzájuk az eredményeinket. Minden évben szakmai napokat szervezünk a fő gyümölcsfajokról: februárban a dióról, érés előtt a cseresznyéről és a meggyről, ősszel kertészeti szaporítóanyag témakörben, az újfehértói térségben pedig az Alma Terméktanáccsal közösen almáról. Ezeken a rendezvényeket beszámolunk a technológiai és fajtaújdonságokról, a Földművelésügyi Minisztérium egy-egy képviselője előadást tart a szakterületet érintő friss tudnivalókról, a meghívott előadók pedig további hasznos tanácsokkal, többek között az aktuális év növényvédelmi tapasztalataival, vagy újonnan megjelent károsítók elleni védekezési módokkal egészítik ki ezeket.

- A lakossággal is vannak kapcsolódási pontok?

- Mindig is fontosnak tartottuk a lakossági támogatottságot, szeretnénk a kutatás eredményeit közelebb hozni hozzájuk. Immár ötödik éve lakosságnak szóló sajtóanyagokat juttatunk el a médiához időszerű teendőkről, fajtakínálatról. Az egyik közösségi oldalon is jelen vagyunk, igyekszünk élő kapcsolatot fenntartani az emberekkel. A lakosság igényt is tart a közvetlen kapcsolatra, hiszen például a Budatétényi Rózsakert megmaradása érdekében egy emberként fogtak össze a lakosok, és hasonlót tapasztaltunk az érdi telephelyre tervezett ipari parkkal kapcsolatban is. Ugyancsak a társadalom segítségével sikerül más útra terelnünk a beruházást.

- A szaktanácsadói hálózat kiépítésére milyen tervek vannak?

- A már meglévő szaktanácsadói hálózatokhoz szeretnénk kapcsolódni, és azt a gyümölcstermesztésre vonatkozó résszel kiegészíteni. Sok tárgyalást folytattunk már ez ügyben, de jelenleg nem megoldott a finanszírozás, így a megvalósulásra még várni kell. Ettől függetlenül a kutatóintézetek eddig is adtak és ezután is szívesen adnak tanácsot a hozzájuk forduló szakembereknek.

Algeier Wendy